Kézműves anyuval kicsiknek | Foglalkozásvezető: Szijártóné Jászfalvi Erzsébet
Mit tegyek, hogy közel kerüljek a kisgyerekemhez?
Nem kell hagynunk, hogy az együtt eltöltött idők szinte nyomtalanul elszálljanak.
Édesanyaként mondom, hogy sajnos a mai rohanó világban sokszor érezzük azt, nem töltünk elég időt a gyermekünkkel. Persze az is igaz, hogy egy anyukának ezer év se lenne elég ahhoz, hogy kisfiával vagy kislányával legyen. Nagyon hamar felnőnek, és legnagyobb bánatunkra akkor már nem lesz szükségük ránk, legalábbis nem abban az értelemben, mint az életük kezdetén. Csak az idő megállítása lehet a megoldás a problémára?
Közel sem erről van szó. Egyszerűen csak ki kell használnunk az együtt töltött időket, és emlékezetessé tenni. Éppen ezért érdemes olyan programokat csinálni velük még pici korukban, ami az édesanyával való kapcsolatot megerősíti, szorosabbá teszi, így amíg velünk vannak, a kapcsolat olyan bensőséges lesz, amit a későbbi esetleges távolság sem tud majd elszakítani. Erre az egyik legmegfelelőbb az, ha leülünk gyermekünkkel, és mindenféle érdekes és izgalmas dolgot alkotunk, barkácsolunk, amik a polcra vagy a vitrinbe kirakva később is emlékeztetnek minket az együtt eltöltött csodálatos percekre. Ahogy a kisgyerek felfedezi az általa még nem ismert anyagokat, úgy fedez fel egy másik világot, amin édesanyjával együtt barangol át. A kézműves foglalkozások által a gyermekeknek jelentősen fejlődik a kreativitásuk, fantáziaviláguk. Alkotókedvük megjön a sok érdekesség láttán, finommotoros mozgásuk fejlődik az apró ujjmozgásokat igénylő feladatok által (pl morzsolás, festés, ragasztás…). Mi lehet annál nagyszerűbb egy édesanyának, hogy együtt lehet a gyermekével, hasznosan töltik az időt és általa még fejlődik is a kismanó?
Nem szabad sajnálnunk az időt arra, hogy együtt fedezzük fel gyermekünkkel a számukra még ismeretlen dolgokat, mert amit velünk együtt fedez fel, azt élete hátralévő részében mindig hozzánk köti, és elválaszthatatlan köteléket fűz édesanya és gyermeke közé, amit semmi sem pótolhat.